Szabadság napja – 1956. október 23.
Az OMNYE nevében Sziva Miklós és Novák Ferenc koszorút helyezett el a Kopjafánál, megemlékezve az ‘56-os forradalom és szabadságharc hőseire.
A fotót Móré Julika készítette.
Klubnap 2025 Szeptember 23.
Őszi első klubnapunk házigazdája Buda Dénes volt, melyen nagy létszámmal gyűltünk össze a nyári hónapok után.
Elöljáróban, Dénes időrendben visszatekintve, felsorolta az OMNYE tagjainak ez évi közös kirándulásait, programjait, melyek szép számmal voltak.
Mindezek után, Dénes felvezette első előadóinkat a Tolvaj házaspárt. Kriszta és Gábor színes és élvezetes előadásában láthattuk amerikai utazásukat, ahogy felkonferálták, „Kalandozások a Philadelphia-Boston-New York háromszögben”.
Betekintést kaptunk a meglátogatott városokról, melyben volt egy kis történelmi áttekintés is. Megtudtunk érdekes információkat az ott élők életmódjával, életvitelével kapcsolatban, nem utolsó sorban a kultúra sem maradt ki. Láthattuk, hallhattuk, hogy milyen élményekben volt része Krisztának és Gábornak. Néhány fotót készítettem a kivetített képekről.
Egy nagy tapssal köszöntük meg Krisztának és Gábornak a felkészülést, az összeállított anyagot, amit bemutattak részünkre!
Rövid szünet után Gyöngy Marci és jómagam Novákné Zsuzsi voltunk a következő előadók. Mi a kőszegi kirándulásból – ahol nemrég jártunk -, készültünk fel.
Az általam készített fotókhoz – melyeket már az OMNYE zárt csoportban láthattatok – Marci egy frappáns, mindenre kiterjedő élménybeszámolót állított össze.
Köszönjük mi is, hogy megnéztétek és hallgattátok Marci előadását és a tapsot!
Mindezek után házigazdánk Dénes, az előadóknak megköszönte a közreműködését!
Elöljáróban, Dénes időrendben visszatekintve, felsorolta az OMNYE tagjainak ez évi közös kirándulásait, programjait, melyek szép számmal voltak.
Mindezek után, Dénes felvezette első előadóinkat a Tolvaj házaspárt. Kriszta és Gábor színes és élvezetes előadásában láthattuk amerikai utazásukat, ahogy felkonferálták, „Kalandozások a Philadelphia-Boston-New York háromszögben”.
Betekintést kaptunk a meglátogatott városokról, melyben volt egy kis történelmi áttekintés is. Megtudtunk érdekes információkat az ott élők életmódjával, életvitelével kapcsolatban, nem utolsó sorban a kultúra sem maradt ki. Láthattuk, hallhattuk, hogy milyen élményekben volt része Krisztának és Gábornak. Néhány fotót készítettem a kivetített képekről.
Egy nagy tapssal köszöntük meg Krisztának és Gábornak a felkészülést, az összeállított anyagot, amit bemutattak részünkre!
Rövid szünet után Gyöngy Marci és jómagam Novákné Zsuzsi voltunk a következő előadók. Mi a kőszegi kirándulásból – ahol nemrég jártunk -, készültünk fel.
Az általam készített fotókhoz – melyeket már az OMNYE zárt csoportban láthattatok – Marci egy frappáns, mindenre kiterjedő élménybeszámolót állított össze.
Köszönjük mi is, hogy megnéztétek és hallgattátok Marci előadását és a tapsot!
Mindezek után házigazdánk Dénes, az előadóknak megköszönte a közreműködését!
Kőszegi Zsuzsanna /Novák Ferenc
2025. szeptember 24, szerda Hiradó OMNYE Klubnap
Kecskemét, Mercedes gyár, 2025 Szeptember 5
Berci, most mint lokálpatriota kalauzolta a társaságot körbe a városban.
Az első kép az egyetlen felvétel a Mercedes gyárból, amit engedélyeztek .
Amikor megérkeztünk Bölcskére Mérges Pisti pincéjéhez, az estebéd előtt friss musttal és finom óbor kóstolóval várt minket! Köszönjük Pisti!
Kőszegi Zsuzsanna/Novák Ferenc
Kirándulás Tatára 2025 Május 20
– szervezte Balai Mária és dr. Szabó János révén Birkás Erzsébet
Program: 09:00 – 11:00 Fényes Tanösvény 1400 Ft
11:30 – 13:00 Esterházy-Kastély 70 alatt: 2150 Ft, 70+ 400 Ft tárlatvezetéssel
13:00 – 17:00 fakultatív program,
Esterházy pezsgőgyár kb.1,5 óra, csak látogatás:1400, pezsgőkóstolóval
városnézés Dottoval kb. 1 óra, 2500 Ft,
egyéni szabadidő.
Linkek: https://tataifenyestanosveny.hu/
Érdemes tudni:
Fényes tanösvény: Lápréteken átvezető 1,5 km hosszú palló, 43 állomással.
Esterházy-Kastély: Az Esterházy család egyik ágának állandó lakóhelye volt, mindkét emeletét nemrég újították fel korhűen. Fontos diplomáciai események helyszíne volt.
Esterházy Pezsgőgyár: Nemrég felújított szép épület búja növényekkel és forrásokkal teli parkkal ( Angolpark része), 1905-től folyik itt prémium minőségű pezsgőgyártás.
Dotto: Öreg tó – Tatai vár – Kálvária domb – Kossuth tér – Szent Kereszt templom – Hajókikötő – Esterházy Kastély – Várkanyar – Kapucinus templom – Pálma Rendezvényház – Cseke tó – Építők parkja
Más látnivalók Tatán: Városközpont, Angolkert a Cseke -tóval, Vár
Nagyon klassz,tartalmas napot tölthettünk el Tatán, a szervezők jóvoltából. Hálás köszönet nekik érte. A Fényes -Tanösvény, az Esterházy-kastély, a tó környéke a várral, a városnéző kisvonatozás, és a magánkézben lévő Esterházy Pezsgőgyár megismerése, mind-mind a régi idők varázslatos világába kalauzolt minket,ami úgy gondolom, mindannyiunkat kellőképpen feltöltött.
Kőszegi Zsuzsanna/Novák Ferenc
Hátizsákos kirándulás a Sas-hegyi Látogatóközpontba 2025 Április 25
Minden év tavaszának kedves programja az unokás kirándulás. Most a Sas-hegy csodálatos természetvédelmi területére látogattunk. Az időjárás kegyes volt hozzánk, indulásra elállt a sűrű záporeső.
A Sas-hegyet egykor Király hegynek nevezték. Egy szép legenda szerint végső nevét onnan kapta, hogy 1686-ban, amikor sikerült visszafoglalni Buda várát a töröktől, a hegyről sasok, a szabadság madarai szálltak a vár felé.
A néhai borkultúrájáról híres újbudai Sas-hegyet természeti adottságain és környezetén kívül élővilága teszi kiemelkedővé, Európa-szerte híressé. A filoxéra járvány itt is kipusztította a hegyoldalra felkúszó szőlőket, így a természet átvette a hatalmat. Sajnos a házak is egyre magasabban foglalták el a területet, és a kiskertek próbálták átvenni a hatalmat. A Sas-hegy 30 hektárját ezért 1958-ban természetvédelmi területté nyilvánították, amely fokozott védettséget jelentett. A 266 m magas hegy fő tömegét a földtörténeti középkor triász időszakában lerakódott kőzet, elsősorban dolomit alkotja. Körülötte eocén korú [Budai Márga](https://hu.wikipedia.org/w/index.php…) és egy apró foltban oligocén [Kiscelli Agyag](https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kiscelli_Agyag…) is található. A dolomit igen kemény, élesen törik, nem tesz kárt benne a víz, nincsenek barlangok.
Három csoportba osztva szakértő munkatársak vezetésével jártuk be a tanösvényt, és hallgattuk meg az érdekes ismertetőket a növényvilágról. Közben gyönyörködhettünk a magasból Budapest panorámájában. Az éppen akkor virágzó növényekről készítettünk képeket. Megmutatták nekünk a nagy kopasz sziklákat, amelyeket természetesen megszemélyesített az emberi fantázia. Ilyen „Beethoven feje”, vagy a „Medve szikla”.
A Sas-hegy meredek lejtőjén, egy föld alatti alagútban működik 1966-tól a budapesti földrengésjelző obszervatórium az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete részeként. Az alagutat a második világháború alatt építették katonai célokra. A dolomit jól erősíti a rezgéseket, ezért mi is egy csoportos dobbantással adtunk hírt magunkról a kutatóknak.
A túra után egy térképes kereső játék következett kicsiknek és „nagyiknak”, szóval mindenkinek. Akadályversenyen kellett kinyomozni az itt honos állatok „vallomásaiból”, hogy ki volt, aki elrabolta a bikapókot. Így még egyszer bejártuk a területet, és jól szórakoztunk. Az utolsó állomás a kilátóban volt, ahol panoráma táblákon beazonosíthatók Budapest épületei. Csodás a kilátás!
Végezetül a Látogatóközpont épületében megtekintettük Vida Gábor 2008-ban készült filmjét a természetvédelmi területről, amit erről a linkről ti is láthattok.
[https://www.youtube.com/watch?v=L-CHNDb0-G0](https://www.youtube.com/watch?v=L-CHNDb0-G0) ·
A Sas-hegyi Látogatóközpont 30 hektáros természetvédelmi terület. Látnivalóiról, élővilágáról külön itt írok. A Sas-hegy különlegességét az is adja, hogy K-Ny-i irányban hosszan elnyúlik. Ennek köszönhetően van egy markáns déli-, a „Mediterráneum”, illetve egy markáns északi oldala, a „Jégkorszak”.
A dolomit sziklacsúcs jellegzetes társulása a dolomitsziklagyep, amely a Budai-hegységben gyakori, de ritka és védett növény- és állatfajoknak ad otthont. A hegy, különleges mikroklímája miatt maradványfajok és bennszülött fajok fennmaradását tette lehetővé. Állatvilágából a pannon gyík és a bikapók, növényvilágából a nőszirom, a budai nyúlfarkfű, a magyar gurgolya, a Szent István-szegfű, a Sadler-imola, a csikófark és a virágzó kőris emelkedik ki.
Ebben a nedves, nem túl meleg időben az állatvilággal csak képeken találkoztunk. A kis élőterület miatt az emlősök közül csak a rókák élnek a területen. A madárvilág természetesen gazdag. Állandó madárcsicsergés közepette jártuk túrautunkat, míg a levegőben megpillanthattunk egy szajkót. Erdővetőnek is nevezik, mert az a szokása, hogy torkában 6- 8 makkot is összegyűjt, és különböző helyeken elrejti télire. Ha később nem találja meg, a makkok kicsíráznak, és ezekből terjedt el a hegyen a molyhos tölgy.
A leggyakoribb állatok a hüllők. A fali gyíkok, zöld gyíkok, fürge gyíkok és Magyarország leghosszabb siklója, a kaszpi haragossikló is mind a Sas-hegyen élnek. Legalább két méter hosszúra becsülik azt az öreg haragos sikló párt, amelynek tagjait Józsinak és Rozálnak nevezték el. Ritkán látni őket.
Állatvilágából legértékesebb talán a pannon gyík. Ez hazánkban a vakondgyíkok egyetlen képviselője. Szemhéja összenőtt, ezért nem pislog. Vannak ugyan lábai, de inkább a hasán csúszva közlekedik. Októbertől áprilisig reménytelen keresni, téli álmot alszik.
Felfedezték, hogy a térség pókokban is igen változatos. A kutatók 173 pókfajt azonosítottak a hegyen, amelyek közül négy az egész világon csak itt honos. Szerencsés az, aki a vörös potrohán négy fekete foltot viselő hím bikapókot
A legnagyobb veszélyt a növény és állatvilágra az idegen, invazív fajok elterjedése jelenti. Az állatok legnagyobb ellenségei a szabadon garázdálkodó házi macskák. A növényeket a szomszédos kertekből terjedő orgona és törpefenyő populációk veszélyeztetik.
A világon ritkaságszámba megy, hogy egy ekkora fővárosban ilyen természetközeli állapotban megmaradt védett terület van. Ezen már száz éve is elcsodálkoztak az első tudósok, akik a hegyet kutatták, és a rezervátum azóta is sikeresen őrzi sajátos növény- és állatvilágát.
Az utolsó kép a park dolgozói által épített, ún. „”darázs-garázs” vagy „rovar-hotel” .
Krisztina Tolvajné
Egynapos kirándulás Pápa és környékére 2025 Április 10
Az idei év első egynapos kirándulásán Pápán jártunk telebusszal, ahol egy rendkívül gazdag programban volt részünk!
A városban a helyi idegenvezetést Börzseyné Győry Éva szervezte meg részünkre, melyet ezúton is – a részt vevőink – megköszönünk!
A városról, a látnivalókról részletesen nem térnék ki, azt Szabó János dr. a februárban meghirdetett Pápa-Somló egynapos kirándulásról szóló levelében egy Word dokumentumban csatolta.
Amit mi megtekintettünk, az Esterházy-kastély és a Kékfestő Múzeum volt, a nagy létszám miatt két csoportban.
Az Esterházy-kastélyban a tárlatvezetés első részében a város múltját bemutató filmvetítés megtekintése volt, majd a barokk ruhás „úrhölgyek” által egy korhű időutazásban volt részünk, ahol bepillantást kaptunk a barokk főúri élet hétköznapjaiba.
Majd az 1962-től látogatható Kékfestő Múzeumhoz folytattuk utunkat, ahol szintén egy tartalmas tárlatvezetést kaptunk. Megtudtuk, hogy a Kluge család 1783-ban Sárváron alapított és 1786-ban Pápára áttelepült kékfestő műhely 1956-ig működött. Végig kísérhettük a mesterség több mint két évszázados fejlődését, ahol a kézzel végzett munka és a gépesített technológia, tökéletes összhangban működött. Olyan kifejezések, mint a küpa, pap, csáva, hoppoló, mángorló, ezek mind a kékfestésnél használatosak. A kékfestés nehéz fizikai munka volt, magyarországi hagyománya 2018 óta az UNESCO szellemi kulturális örökségének része. Ma már csak öt városban működik kékfestő műhely!
Találkoztunk Éva 93 éves Édesanyájával a Múzeumban. Éva néni 1998-ban Pápa város díszoklevele elismerést kapott, a sok éves gyűjtőmunkája eredményeként létrejött „értékőrző néprajzi gyűjtemény létrehozásáért”, a Győry-gyűjteményért! A mai napig jó egészségnek örvend! Nagyon örült mindenkinek és nem utolsó sorban, akikkel már többször találkozott!
Még egy infó, akit érdekel: A Facebook-on a Pápai Kékfestő Múzeum oldalán két nappal ezelőtt posztolt bejegyzése: „Fedezzétek fel Pápa látnivalóit” címszó alatt, ahol a csoport járt és látott, itt egy kis ízelítő a két helyszínről!
Mindezeket „megkoronázta” tegnap este már itthon, egy TV műsorban a bácsalmási kékfestő műhelyt mutatták be. Felvettem videóra, feltöltöttem ezt is. Akik hallottuk és láttuk a pápai Kékfestő Múzeumban a technológiát, – úgy gondolom – élmény lesz ezt végig nézni, meghallgatni.
Éva vezette városnézés, a tartalmas szép pápai programok után, folytattuk utunkat a somlói borvidékre, ahol a Csordás – Fodor pincészet boraiból 6 féle borkostolásra volt lehetőségünk.
A kellemes, jó hangulatban eltöltött borozás után indultunk haza.
Ismét sok fotó készült, ezért azokat csoportosítottam, több albumban láthatjátok.
A kirándulás szervezésében részt vevőknek, köszönjük a tartalmas szép napot!
A városban a helyi idegenvezetést Börzseyné Győry Éva szervezte meg részünkre, melyet ezúton is – a részt vevőink – megköszönünk!
A városról, a látnivalókról részletesen nem térnék ki, azt Szabó János dr. a februárban meghirdetett Pápa-Somló egynapos kirándulásról szóló levelében egy Word dokumentumban csatolta.
Amit mi megtekintettünk, az Esterházy-kastély és a Kékfestő Múzeum volt, a nagy létszám miatt két csoportban.
Az Esterházy-kastélyban a tárlatvezetés első részében a város múltját bemutató filmvetítés megtekintése volt, majd a barokk ruhás „úrhölgyek” által egy korhű időutazásban volt részünk, ahol bepillantást kaptunk a barokk főúri élet hétköznapjaiba.
Majd az 1962-től látogatható Kékfestő Múzeumhoz folytattuk utunkat, ahol szintén egy tartalmas tárlatvezetést kaptunk. Megtudtuk, hogy a Kluge család 1783-ban Sárváron alapított és 1786-ban Pápára áttelepült kékfestő műhely 1956-ig működött. Végig kísérhettük a mesterség több mint két évszázados fejlődését, ahol a kézzel végzett munka és a gépesített technológia, tökéletes összhangban működött. Olyan kifejezések, mint a küpa, pap, csáva, hoppoló, mángorló, ezek mind a kékfestésnél használatosak. A kékfestés nehéz fizikai munka volt, magyarországi hagyománya 2018 óta az UNESCO szellemi kulturális örökségének része. Ma már csak öt városban működik kékfestő műhely!
Találkoztunk Éva 93 éves Édesanyájával a Múzeumban. Éva néni 1998-ban Pápa város díszoklevele elismerést kapott, a sok éves gyűjtőmunkája eredményeként létrejött „értékőrző néprajzi gyűjtemény létrehozásáért”, a Győry-gyűjteményért! A mai napig jó egészségnek örvend! Nagyon örült mindenkinek és nem utolsó sorban, akikkel már többször találkozott!
Még egy infó, akit érdekel: A Facebook-on a Pápai Kékfestő Múzeum oldalán két nappal ezelőtt posztolt bejegyzése: „Fedezzétek fel Pápa látnivalóit” címszó alatt, ahol a csoport járt és látott, itt egy kis ízelítő a két helyszínről!
Mindezeket „megkoronázta” tegnap este már itthon, egy TV műsorban a bácsalmási kékfestő műhelyt mutatták be. Felvettem videóra, feltöltöttem ezt is. Akik hallottuk és láttuk a pápai Kékfestő Múzeumban a technológiát, – úgy gondolom – élmény lesz ezt végig nézni, meghallgatni.
Éva vezette városnézés, a tartalmas szép pápai programok után, folytattuk utunkat a somlói borvidékre, ahol a Csordás – Fodor pincészet boraiból 6 féle borkostolásra volt lehetőségünk.
A kellemes, jó hangulatban eltöltött borozás után indultunk haza.
Ismét sok fotó készült, ezért azokat csoportosítottam, több albumban láthatjátok.
A kirándulás szervezésében részt vevőknek, köszönjük a tartalmas szép napot!
Kőszegi Zsuzsanna/Novák Ferenc
További képek az X-en Esterházy-kastély
További képek az X-en Kékfestő Múzeum
További képek az X-en Városnézés-Borkóstoló
További videók az X-en
