Öt csodás nap Morvaországban 2025 Május 29 – Június 2
50 vállalkozó utas, Berci, az idegenvezető, valamint az igazán kényelmes busz készséges sofőrje május 29.-én kora reggel indult Brno felé. Hideg nyári nap volt. A magyar városok mellett elhaladva idegenvezetőnk mindegyik történelméről, nevezetességeiről elmesélt néhány érdekességet. A 300 km-es úton a Moson
parkolóban megpihentünk, felfrissültünk, majd indultunk Pozsony felé.
Az első nap első állomása Pernštejn vára volt. A tervezettnél hamarabb érkeztünk, közel egy óra várakozás várt ránk. Szerencsére a kopasz várudvaron volt egy söröző, így lezajlott az első kör sörözés Csehországban.
Végre bevonulás a várba. . A roppant gazdagsággal bíró cseh Pernštejn család emeltette a várat székhelyéül a XIII. században. Már messziről kiemelkedik a tájból tornya, falai alá érve érezhető meg igazán hatalmas ereje. A több mint 800 esztendős kora alatt támadóinak egyetlen egyszer sem sikerült bevenniük a várat.
Morvaföld legnagyobb, szinte teljes épségben megmaradt műemlék vára ez.
A vár jellegzetessége a különálló tornyot a várral a magasban össz ekötő, fedett híd. Érdekessége, hogy a sok kiálló emeleti építészeti elem miatt a felső szint alapterülete nagyobb, mint a lovagvár alapterülete. A vezetett túrán végig mentünk többek közt szépen díszített lovagtermén, vadásztermén, fegyverkiállításán és a könyvtártermen. A lakóterekben mindenkinek agyerekszoba tetszett a legjobban, bár a szalon is nagyon csinos volt.
A torony tetejébe vezető szűk csigalépcsőn nem volt könnyű 50 embert átpaszírozni.
A legfelső szinten csodálatos panoráma nyílik a környező tájra. Szemben a hegyoldal, ahonnan egykor megpróbálták lőni a várat.
Az útirány ezután Brno volt, ahol elfoglaltuk a szállást a Hotel Continentalban. A 12 emeletes épületben szétszórtak bennünket a 6 felső emeleten. Egy lassú futásos városnézésen a Szt Jakab neogótikus templomot, a városháza udvarát és a Piacteret jártuk be, aztán vissza a hotelbe. Akkor derült ki, hogy a vacsora (adminisztrativ okok miatt) „elmarad”.
És Berci csodát tett. Sok-sok telefon után egy közeli vendéglő
felvállalt bennünket. És finom vacsora volt sörrel. Este 9-kor. Gyors elalvás, mert másnap 8-kor indul a busz …
2.nap Telc
Még továbbra is váratott magára a nyár, amikor egy nyugatra tartó körben először Telc felé vettük az irányt.
A dombtetőn álló Telč város mai reneszánsz látképét a 16. században nyerte el.
Házai eredetileg fából épültek, majd az 1386-os tűz után, amikor a piactér nyugati oldala, a templom és a városháza leégett kőből kezdtek építkezni. A települést fallal erősítették meg, a védekezés részeként egy mesterséges tartórendszert is kialakítottak.
A gazdag kereskedők és polgárok átépítették középkori házaikat, később a várost barokk, rokokó és klasszicista elemekkel is
gazdagították. A barokk korból származik a jezsuita főiskola, a Jézus Neve-templom, a piactér keleti felén álló Mária-oszlop és a szökőkutak. Telč fő látványossága hosszú, háromszög alakú piactere, amelyet kétoldalt árkádos reneszánsz házak szegélyeznek, egy részük homlokzata a barokk korból származik. A település közterei, középületei olyan szépek, hogy mindegyiket fotózni kellett volna. Szinte minden városban oszlopot állítottak a pestis
áldozatainak emlékére. Az itt látható Mária oszlop barokk szobrai messze kitűnnek más városok szokásos emlékműveitől. A szobrok visszaadják a tehetetlen fájdalmat, amit az életek elvesztése okozott.
Szerettünk volna még sokáig nézelődni, de Berci sürgetett bennünket, mert a program szerint időre Vranovba kellett lennünk.
Vranov
Szerettünk volna még sokáig nézelődni, de Berci sürgetett bennünket, mert a program szerint időre Vranovba kellett lennünk. A kis 50 fős csoportunkat két részre osztották. Az várakozás elkerülésére Gombás Vilit megbíztuk a tárlatvezetéssel. A magyarra fordított anyag ellenére nehéz szerep volt, de keményen állta a sarat. Bent nem engedtek bennünket fényképezni, így maradjon a résztvevők titka a gyönyörű barokk vagy neogót bútorzat, és a
kedves lakásfreskók.
Egy 1582-ben épült 57 méter hosszú hídon át jutunk a kastély bejáratához, balra áll a Fischer von Erlach által, 1700-ban épített Szentháromság-kápolna barokk stílusú, kupolás, kéttornyú épülete. Az elővár képét a masszív gótikus vártorony határozza meg. A kastélyt a 17. század végi, a barokk állapotában láthattuk.
Vranov első várát 1100 körül emelték Morvaország védővárának Ausztria ellen.
A királyi erősség később számos tulajdonosváltáson ment keresztül. A XV. században Lichtenburg család hatalmas gótikus várrá bővítette. Vranov legnehezebb napjait a harmincéves háború során, 1645-ben élte át, mikor a svéd sereg hónapokig ostromolta eredménytelenül a várat. 1680-ban került a birtok az
Althann család kezébe. A katonai szerepét elvesztett várat gróf Johann Michael Althann barokk stílusú kastéllyá építtette át. A kor ünnepelt császári udvari építészét, Johann Bernhard Fischer von Erlachot bízta meg a munkálatokkal.
1687-től nyolc éven át épült a kastély képét máig meghatározó monumentális Ősök Csarnoka, amely 17 m magas, 26 m hosszú és 15 m széles. Beszéljenek helyettünk a képek.
A kastély bejáratától a fizetős parkolóig az út 600 méter séta lefelé egy erdőben. A tévelygőknek némileg több volt az út.
Znojmo
Napunkat a Podyji Nemzeti parkban található Znojmo városában zártuk, mely főleg történelmi emlékhellyel büszkélkedik (katakombák, Szent Katalin körtemplom, főtér, vár stb.) Mindjárt az elején megemlítem, hogy a katakombák bezártak, mire odaértünk. De így is rengeteg látnivaló volt.
Egykor a Přemyslida hercegség székhelye volt cseh fennhatóság alatt. I. Ottokár 1226-ban városi kiváltságokat adott Znojmónak. Az 1278-as morvamezei csatában elesett II. Ottokár holttestét Znojmóban balzsamozták be, és a minorita kolostorban tették 30 hétig közszemlére, mígnem a kriptában eltemették. Csak 1297-ben vitték Prágába a holttestet.
A zavaros időkben a morva-osztrák határvidéken nagy konjunktúrája volt a rablólovagoknak. Az egyik leghíresebbet, Sokolt, (sólyom) akarta kifüstölni Znojmóból 1404-ben Zsigmond
magyar és német király és IV. Albert osztrák herceg. A leleményes Sokol lovag azonban biológiai fegyvert vetett be az ostromlók ellen: rozoga hordókat töltetett meg fekáliával, amit aztán a támadók közé gurítottak. Mindkét uralkodó elkapta a vérhast.
A bécsi csodadoktor gyógymódja meglehetősen egyedi volt: a két uralkodót egy napra lábuknál fogva fellógatta a sátrukban, „hogy a rossz levegő kimenjen a szájukon”. Albert belehalt a kúrába, Zsigmond viszont akkor még túlélte. 1437-ben viszont éppen itt halt meg, miközben feleségét, Cillei Borbálát akarta kiostromolni a városból. Holttestét az itteni Szt. Miklós templomban ravatalozták fel. 1468-ban Znojmo alatt néztek szembe egymással Podjebrád
György cseh király és Mátyás magyar király csapatai.
A városnak 1890-ben 14 516 lakója volt. A német lakosok java részét 1945-ben kitelepítették Ausztriába.
Ma tipikus cseh kisváros 35 000 lakossal, a folyó feletti magaslaton elterülő óvárosával. Legjellegzetesebb épületei, a sziklaszirtre épült vár, a vele szemben magasodó, Szent Miklós és Szt.Vencel-templom festői együttese, a régi városháza mindenhonnan látható, karcsú, gótikus várostornya, és a 11. század közepe táján épült román kori Szent Katalin rotunda, ami a znojmói fejedelmi vár maradványa. Természetesen, minden rendes cseh városhoz illendően, saját
sörfőzdével is rendelkezik, mely rendhagyó módon, a vár épületében működik.
A sörfőzde termékét mi is megkíséreltük tesztelni. A fiatal felszolgáló hármas csak hosszas rábeszélésre szolgált ki bennünket. A vonakodás oka állítólag az volt, hogy nincs elég tiszta poharuk, hogy ekkora csoportot egyszerre kiszolgáljanak. Végül mindenki megkapta az egyébként igen finom nedűt.
Csehországban Znojmót azonban a dél-morva borrégió központjaként, a bor városaként ismerik inkább.
Kőszegi Zsuzsanna/Novák Ferenc
