Agusztus elsején meghírdetett unokástúrán vettünk részt néhány lelkes tagtársunkkal. Egyénileg, gépkocsival mentünk a kiindulási helyre, Klastrompusztára. Onnan indultunk a barlangok felé, elhaladva a Szent Kereszt pálosrendi monostor mellett. Pálosrend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend. Itt ez a monostor és templom a rend központja 1250-1304 között, a rendfönök, a generális székhelye. A monostornak külön előjárója, priora vagy perjel volt. A monostort az esztergomi kanonok, boldog Özséb hat szerzetestársával alapította,isteni sugalatra. Lemondott címéről, vagyonáról és szerzetes lett, a Pilisben barlangokban lakó szerzetesekkel tartotta a kapcsolatot.A kolostort 1282-ben a királyi hadak felégették, 1526-ban pedig a törökök lerombolták. A természet visszahódította magának a területet. Ezért a visszatérő szerezesetek nem találtak meg. A romok feltárására csak 1960- ban került sor.
A kék és a piros barlagjelzésen közelítettük meg a Legény- , és Leány barlangot. A barlangok sokáig különálló, de jelenleg a fokozottan védett Ariadne- barlangrendszer része, mely az ország harmadik leghosszabb barlangja, és a negyedik legmélyebb, 15.350 m hosszú, 137 m mély, 67 m magasságú, 204 m a függöleges kiterjesztése. A barlagrendszer összekötetést 1997-ben találták meg, és további 5 barlangot kapcsoltak hozzá.
A karsztos mészkőből felépülő Pilisben a víz számos üreget, barlangot, járatot oldott ki az évmilliók alatt, amelyek sok 100 méternyi összefüggő barlangrendszert alkotnak. Méretei és fekvése miatt már őskorban is lakták.
A felkeresett két barlang a Csévi-szirtek lábánál 200 m emelkedőn található. A Legénybarlang nagyobb és látványosabb háromszög alakú, tágas csarnokában sok, oldott formakincset rejt, mennyezetén szép, oldott gömbüstöket, fosszilis csepp kőlefolyásokat figyelhettünk meg. Ezt a barlangot is lakták, még hamispénz verde is működött itt. Sajnos a belső tér végén zárt vasajtó nem engedett tovább. A dorogi-medence felé szép kilátas nyílt a barlang előcsarnok részéről.
A Leány-barlang bejárata kisebb, de izgalmasabb körül nézni benne. Kialakulásaban meghatározó volt a kibillent helyzetben fekvő, ferde kőzetrétegek elhelyezkedése, jól megfigyelhető a bejárati szakasz baloldali meredek, sima falán. A belső teremben bal kéz felé kb. 10 m magas kürtő tör a magasba, mely a felszínen lyukad ki. A másik oldalán denevérek tanyáznak. Itt is zárt, mögötte gazdag ásványkincs, és ókori cserép maradványok.
A barlangokhoz fel- és lemenet nem volt egyszerű a meredek, nedves, morzsalékos talajon. Persze a gyerekek ügyesek voltak, meghóditották a barlangokat.
A barlangok megtekintése után visszamentünk addig a jelzett úton, míg jobbról be nem jött a piros jelzés. A piros jelzésen mentünk jó darabon, amíg be nen jött a zöld +balról, ebből ágazott ki a zöld 3szög a Kéménysziklához, ahonnan gyönyörű kilátás mellett ebédeltünk meg. A Pilis nyugati falának látványos sziklaszirtje, környezetéből merészen kiugró alakjáról kapta nevét.Tetejéről nagyszerű kilátás nyilik: a Budai hegységre, Gerecse- dombvidékre, balra a Pilistető oldala, jobbra a Kétágú-hegy.
Kéménysziklán töltött idő után visszamentünk a zöld+ jelzésre, beleérve a sárga jelzéshez tettünk egy kis kitérőt a Kapisztrán- kunyhóhoz. A félig földbe ásott kunyhó valószínűleg az erdőben rekedt favágóknak nyújthatott menedéket. Mostanábban túrázók alszanak ott útjuk során egy-egy éjszakát. Most is néhány fiatal tanyázott ott.
A kunyhótól visszaindultunk a sárgán Klastrompusztára, a kiindulási pontra.
Ott megnéztük közelröl a Szent Kereszt monostor romjait.
A gyerekek még a parkolási helyünk mellett lévő réten játszottak egy kicsit.
Teljesítményünk közel 7km es 300 m szint. Gratulálok a minden résztvevőnek!
A képeket Simon Aranka, Pogány Gyula és saját felvételeimből válogattam.
Zsuzsanna Kutasi
